14. Másnaposság

Hellooo,
Omg, okay, személyes kedvencem lett. :D Idk about Patri but én imádom, bc eddig soha nem írtam olyan részt, ahol olyan dolgok történnek majd, mint ebben a részben. :D Und, well, nem akarom elárulni, so majd meglátjátok. :3 But fűtött hangulat lesz so. ;) Aztán ofc mivel másik főszereplőnket már sokáig hanyagoltuk, lehet ő is megjelenik, idk, majd kiderül. :D Ugh guys, szerintem is jó rész lett :3 und wtf Cora miért ilyen szép ezen a képen. omfg. harry olyan szerencsés lolz.:3 but aztán lehet mégsem bc ki tudja mit tartogat nekik a jövő.:D okay, befogtam, még mielőtt elárulnék valamit. ;) Kommentjeiteknek és pipáitoknak nagyon örülnénk!:) Jó olvasást!Xx♥
PS: Még fogalmam nincs, mikor kerül fel az újabb történetem, but itt a blog ha valakit esetleg érdekelne. ^^ I Found A Girl. (queenxxbee)

x CORA ASHFORD x

Rettentően izgatott voltam amint a gardróbomban álltam és válogattam a ruháim között míg Hailey a földön ült és telefonozott. Gemma, Michal, Niall, Serena és Jai mind hazamentek, hogy elkészüljenek, hiszen azt beszéltük meg, hogy elmegyünk bulizni a születésnapom jóvoltából és minden italom ingyen lesz, mert majd ők fizetik. Ők mondták, nem én találtam ki. 
- Cora, nem tudom, mit vegyek fel – sóhajtott fel Hailey amint elfeküdt a parkettán lévő fehér szőnyegen.
- Én sem – nevettem el magam – Vagyis én még is tudom – vigyorodtam el amint levettem egy vörös ruhát a fogasról. A vállfánál fogva a testem elé tettem, míg az egészalakos tükör elé sétáltam – Ez jó, nem?
- Vedd fel! – ösztönzött Hailey míg felült törökülésbe – Én szerintem egy fekete ruhát húzok fel. Hoztam vagy hármat.
- A fekete egy biztonságos választás – vigyorodtam el – Oké, akkor ezt veszem fel egy pár Christian Louboutionnal – ötleteltem tovább, míg kihúztam a fiókot ahol több magas sarkú is meglapult. Designer cipőktől kezdve Primarkoson át mindenféle volt ott. Ha valahol láttam egy olyan párt, ami megtetszett, képtelen voltam ott hagyni illetve egy-két pár ajándék volt.
- Ah, elhoztam magammal azt a Saint Laurent párt, amit tőled kaptam még Karácsonyra, szóval szerintem én azt húzom fel a ruhával.
- Azt, amelyiknek a bokád körül megy a csatja?
- Mhm – bólogatott.
- Tied lehet a fürdő, én maradok itt akkor – osztottam meg az ötleteim Hailyvel, mire ő bólintott majd kikapta a fontos cuccait a bőröndből és már a fürdőben is volt.

Miután felvettem egy ragacsos melltartót, mely már ezerszer megmentette az életem mikor olyan ruhákat vettem fel, amihez nem ment a normális melltartó, felhúztam a vörös ruhát. Elnevettem magam, mikor a tükörben láttam, hogy ahol ki volt vágva a ruha a hasamnál, a bőröm totál fehér volt a mellkasomhoz képest. Míg készülődtem, bedugtam előre a hajvasalót majd mikor az felmelegedett neki láttam a hajamnak. A végét rácsavartam a meleg vasra hogy egy kicsit behullámosítsa, de azon kívül egyenes volt a hajam. A sminkem nem vittem túlzásba, miután a tükörbe nézve szembe találtam magam az arcképemmel. Egy egyszerű, barnás árnyalatú szemet készítettem egy pirosas, mindinkább rózsaszínes szájjal. Miután befújtam az arcomat egy kis setting sprével hogy a sminkem egész este egy helyen maradjon a fülembe egy kicsi kis arany fülbevalót helyeztem. Befújtam magam parfümmel is aztán belebújtam a már előre kikészített magas sarkúba is. Egy egyszerű kis fekete táskába belepakoltam néhány szükséges dolgot, aztán miután a hajvasalóm kihűlt, visszatettem a helyére a fiókba. A fürdőajtaján kopogtam egyet-kettőt és miután Hailey kiszólt, csak annyit mondtam neki, hogy a nappaliba leszek, és ha kell valami, akkor nyugodtan keresse meg és használja.

Lementem az alsó szintre, ahol a bátyám készülődött, és éppen a haját lőtte be az előszobában a tükör előtt. Amint megláttam, elnevettem magam, én sem tudom miért, de Hunter mindig is vicces látvány volt. Mármint, az én bátyám elég jóképű, amit az is bizonyít, hogy gyönyörű barátnője van, szóval, nem a kinézete volt az, amin mindig nevettem. Általában a természete, és a látvány, ahogy kidugott nyelvvel próbálta bezselézni és megállítani a haját úgy, hogy jól nézzen ki.
- Wow Törpilla, nem semmi – füttyentett, amint meglátott, én pedig játékosan körbe fordultam, hogy meg tudjon rendesen nézni – Egy bombázó vagy.

- Oh, köszi – kuncogtam, míg helyet foglaltam a kanapén, hiszen fogalmam sem volt, hogy mit tudnék csinálni, amíg Hunter és Hailey készülődnek – Annyira izgatott vagyok az utazás miatt. Nagyon várom Spanyolországot, de persze azt a legjobban, hogy végre megint otthon legyek.
- Hidd el, hogy én is nagyon örülök neki, amiért összejött. Mikor kipattant Hailey fejéből az ötlet, rögtön lehurrogtam, hogy úgy sem fog sikerülni. De persze rábeszélt. Pontosabban lyukat beszélt a hasamba. Kicsit féltem Louiseval és Jackel kapcsolatba lépni, mert úgy gondoltam elsőnek, hogy ennyi szabadságot kérni pofátlanság. De mikor ők is mondták, hogy mióta náluk dolgozol, még egyszer sem volt hosszabb szabadságod, kezdtem belátni, hogy nem akkora hülyeség az egész. Megérdemled tényleg, mert eddig csak kidolgoztad a beled, mind a cukrászdában, mind az egyetemen. Aminek persze meg is van az eredménye. Szóval, itt az ideje, hogy lazíts – beszélt, majd elindult felém, és lehuppant a kanapéra.
- Kösz Hunter – mosolyodtam el – Te vagy a legjobb bátyó a világon!
- Te meg a legjobb hugica. Reagannek el ne áruld!
- Jó – nevettem fel – De, mint legjobb hugicád, be kell, hogy valljam, hogy a hajad még mindig nem jó, szóval én a helyedben visszaállnék a tükör elé – mondtam, ő pedig mérgesen fújtatott egyet, belőlem pedig kitört a nevetés.

Amint Hunter és Hailey elkészültek, taxit hívtunk, és elindultunk a szórakozóhelyre, mivel mindannyian azt beszéltük meg, hogy majd az előtt találkozunk, és együtt megyünk be. Felesleges lett volna mindenkinek visszajönnie hozzánk, ezért hát külön utaztunk a belvárosba mindannyian. A nap már lemenőben volt, ezért az ég narancssárgás színben pompázott. Azt hittem, hogy mi leszünk az elsők, de kiderült, hogy az utolsók voltunk. Már mindenki a szórakozóhely előtt várt minket, és amint megérkeztünk éljenezni kezdtek. Gemma és Hailey megfogták a kezeim, majd Serena közeledett felém egy játék tiarával, és rózsaszín szalaggal. Elnevettem magam, hiszen számíthattam volna rá, hogy ez lesz. Serena a fejemre rakta a tiarát, majd rám akasztotta a szalagot, melyen „23 éves ribi” állt, végül a fiúk ragaszkodtak hozzá, hogy lefotózzanak, így nem is tudom hány képet készítettünk, telefonnal és fényképezőgéppel is, mely Michalé volt.
- Nem estetek egy kicsit túlzásba? – kérdeztem Serenát nevetve, amint beindultunk a klubba.
- Oh, ez semmi drágám. Még csak most kezdődik az éjszaka – kacsintott rám, én pedig felnyögtem válaszképpen.
- Te jó ég, mit műveltél?
- Hogy én? Én semmit Minnie! – mondta mézes- mázos hangon, mely miatt falra mászni szerettem volna, de helyette inkább újabb nevetés tört fel belőlem.

Alig voltunk bent a klubban, máris a kezembe nyomott Jai egy koktélt, mely színes volt, és ananász karikával volt díszítve.
- Sex on the beach – villantott egy ezer wattos mosolyt, én pedig megforgattam a szemeimet, és bekaptam a szívószálat, hogy megízlelhessem az italt.
- Gyertek, Niall talált asztalt – szólt oda nekünk Gemma, mi pedig tovább indultunk az emberek között a lépcsők felé. Persze, hogy a VIP részlegben talált asztalt.
- Szóval, ki mit kér első körben? Szerintem Cora szeretne egy tequilát – csapta össze a tenyereit Jai és összedörzsölte azokat, én pedig döbbenten vigyorogva néztem rá.
- Nem, én nem mondtam, hogy kérek tequilát.
- Ne már kislány, nem is kell, hogy mondd. Neked szükséged van rá – szólt közbe Serena, a pincér pedig rám mosolyogva felírta a rendelésem. Miután a többiek is mind tequilában egyeztek meg, a pincér elindult a fenti bárhoz, én pedig próbáltam ültömben körülnézni a helyen, de persze, nem sokat láttam. 

Jó néhány pohár alkohol után már mindenki kedve feldobódott, na nem mintha akárki is szomorkodott volna vagy valami. A kezemben éppen egy vodka-limonádé volt, mely mellesleg a második kedvenc szeszes italom, mikor Serena összecsapta a kezeit, és felhívva magára a figyelmet bejelentette, hogy egy újabb meglepetés van számomra. Nevetve dőltem Haileynek amint hallgattam őt, a szavai néha elmosódtak, de végül is csak kibökte, hogy szeretné, ha helyet foglalnék a széken mely egy kicsit messzebb volt az asztalunktól. Hailey feltolt, mikor észlelte, hogy nem tudom magam teljesen felkaparni ültemből, aztán Serena a kezem után nyúlt az ő szabad kezével és segített leülni a székre. Cipő már régen nem volt a lábamon, bár reméltem, hogy mikor Hunter elvette őket tőlem, egy biztonságos helyre pakolta el. Nem feleslegesen fizettem majdnem £600 a cipőért.

- Gyerünk, kápráztasd el a szülinapost – jegyezte meg vigyorogva Serena mire én zavartan néztem rá.
- Oh… ohohoh – nevettem el magam mikor megjelent egy srác előttem. Fekete nadrág volt rajta, meg egy zakó és nyakkendő, de semmi felső. A kockáit méterekről lehetett látni, és ha ez nem volt elég, még helyes is volt. Megvillantotta hófehér fogait amint egy széles mosollyal rám kacsintott és szinte hallottam, amint többen is felsóhajtottak a srác láttán – Hát helló – vigyorodtam el én is aztán a számhoz emeltem a poharam és kortyoltam egyet az italomból.

Mindketten meglepődtünk, mikor a bal kezemmel a nyakkendője után nyúltam és lehúztam őt magamhoz. Ajkaival a nyakam bőrét súrolta néhány alkalommal, míg az én számat kislányos, bár mindinkább részeg kuncogások hagyták el. Idővel lekerült róla a zakója, amit a vállaimra terített aztán mikor a klubban lévő zene neki megfelelt, neki állt táncolni. Hirtelen csatlakozott hozzá még két srác, és ellentétben vele, rajtuk ott volt a zakó. Mikor újra felém jött, a kezében ott volt egy tubus, amit felnyitott aztán a teste fölé emelte és rányomta a tartalékát a mellkasára. Nem bírtam visszatartani a nevetésem mely sikításba torkollott mikor a kezemből valaki elvette az italom és a srác elém lépve megfogta a csuklóimat, hogy a testére helyezze. Nevetve kentem el izmos mellkasán a testolajat vagy bármi is volt az, míg ő a zene ritmusára mozgatta a csípőjét. Közben mást sem hallottam a bal oldalamról csak Serena sikítását mely keveredett a nevetésével, csak ahogy én reagáltam erre az egészre. Főleg mikor a táncos megfordult és az ölemben ülve tekerte az alsó felét. A fejem hátra dobtam, míg a kezeimet a levegőbe emeltem, noha a tenyereimen még mindig ott volt az olaj. Pár perc után, a srác felkelt ám ezúttal szembe ült le velem, s míg tovább forgatta a csípőjét, elkezdte kicsatolni az övét majd lassan ki is húzta azt. A kezeimet visszahelyeztem a mellkasára aztán a körmeimet végig húztam fénylő bőrén mire ő csak rám kacsintott és megint felkelt. A nadrágjának szélét egy kicsit letolta amint előttem táncolt majd mikor hátrébb ment, megjelent a másik két srác akik a kezeim után nyúltak és felhúztak a székről. A kettejük közé lettem szorítva, míg az egyikkel szemben voltam a másik meg a hátamnak feszült és úgy görgették a csípőiket nekem. Tehetetlenségemben már csak nevetni tudtam, meg persze az alkohol is elég nagy hatással volt a kedvemre, így a fejem a mögöttem álló srác vállára hajtottam a kezeimet meg az előttem lévő srác nyaka köré tekertem. A táncos, amelyik előttem volt, leguggolt elém, míg a kezét végig húzta a testemen egészen le a lábamig aztán vissza fel. Amint felállt, a zene sokkal ütemesebbre váltott, és amikor a srác mögöttem elkezdte előre-hátra mozgatni a csípőjét, az enyém automatikusan csatlakozott. Így, egy szendvicsként táncoltunk tovább, hiszen időközben újra a két táncos közé voltam szorítva.

Miután az idejük lejárt, vagyis én így hittem, megöleltem mindhárom srácot aztán megköszöntem nekik az észbontó showt, még ha talán nem is kellett volna. Teljesen elfáradtan és kissé izzadtan dobtam le magam a kanapéra a bátyám mellé, aki a kezembe nyomta az italom én meg egyszeriben megittam a megmaradt vodka-limonádét.

- Ember – mondtam lihegve aztán elnevettem magam – Ez haláli volt.
- Nem gondolod, hogy eleget ittál már? – kérdezte Hunter mire én csak vállat rántottam.
- Ti fizetitek, szóval engem nem nagyon érdekel – vigyorogtam. Niall ezután elvállalta, hogy megveszi nekem a következő italom, ha vele megyek így miután nagy nehezen beleléptem a cipőimbe, a srác karjába karoltam és megindultunk a pult fele – Nem értem miért kell veled mennem – nevettem aztán csuklottam egyet, amitől megint nevetni támadt kedvem – Oh, dejá vu – jegyeztem meg elgondolkodott arckifejezéssel – Múltkor is tőled kaptam piát, de azt mondtad, hogy nem tőled volt.
- Oh – nevetett fel Niall is, míg elkísért a pultig aztán én rendeltem még egy vodka-limonádét, ő pedig egy sört – Sikerült kitalálnod, hogy kitől volt?
- A-a – ráztam meg a fejem, míg felültem a székre – Nem is nagyon érdekel, ha őszinte akarok lenni – kuncogtam – Ingyen pia volt, az meg mindig jó.
- Vicces vagy, ha részeg vagy – mondtam nevetve.
- Mire célzol? – kérdeztem vissza azonnal, a szemöldökeim magasra emelkedtek, míg egy komoly képet vágtam – Talán azt mondod, hogy józanon unalmas vagyok?
- Dehogy – rázta a fejét – Csak mikor alkohol van a szervezetedbe, olyan, mintha lazább lennél. 
- Pft – mondtam végül aztán a pultra támaszkodtam mindkét kezemmel.
- Niall? Mit keresel itt, haver? – hallottam meg egy túlságosan ismerős hangot. Mikor oldalra kaptam a tekintetem, szembe találtam magam Harryvel és nem tetszésemnek hangot is adtam mikor felsóhajtottam aztán elfordultam tőle – Cora?
- Helló, Harry – köszöntünk egyszerre a srácnak, bár Niall hangja sokkal boldogabb volt a srác jelenléte miatt, mint az enyém.
- Cora születésnapját ünnepeljük – kotyogta el Niall, mire én a vállába bokszoltam aztán megráztam a fejem.
- Niall, Niall, Niall… – nevettem – Olyan rossz kisfiú vagy, hallod-e! Miért mondod el gonosz Harrynek a titkunkat? – kérdeztem komolyan, míg a mutatóujjamat a mellkasába nyomtam aztán hátra vetett fejjel elnevettem magam.
- Oh, erm, kicsit sokat ivott – mondta Niall Harrynek, mire én csak megforgattam a szemeim aztán elvettem a pultos csávótól az italt, melyet nekem készített és beleittam – Mi újság amúgy? – kérdezte.
- Um, Cara barátnőjének a bulija van és meghívtak – válaszolta egyszerűen, míg én csak fel és lenéztem a srác testén. Fekete farmert viselt valamilyen furcsán mintázott felsővel, de ennek ellenére igen is tetszett, ahogy kinézett – Uh, boldog szülinapot, Cora.
- Mhm – hümmögtem, míg egy újabb kortyot tűntettem el az italomból – Boldog volt, míg nem láttalak – kuncogtam.
- Ouch – mondta aztán a kezét a mellkasához kapta – Azért annyira nem vagyok rossz.
- Csak gyerekes – vontam vállat – Tudod mit csinált, Niall? – kérdeztem a szőke srácot – Féltékennyé akart tenni egy másik lánnyal, pft hahaha!
- Jól van, umm, szerintem ideje visszamennünk a többiekhez – szólalt fel végül Niall mikor a kezébe fogta a sörét – Majd még beszélünk, Harry.
- Persze – mondta a srác, én meg leugrottam a székről és nevetve kapaszkodtam Niallbe.
- Ugh, olyan helyes – nyüszítettem amint újra beleittam az italomba – De olyan csúnya volt, amit csinált.
- Harry?
- Aha – bólogattam – Megpuszilgattam volna a telt ajkait az előbb, ha nem lett volna gonosz velem tegnap – sóhajtottam fel, míg lebiggyesztettem az ajkaim.
- Túl sok információ – röhögött fel Niall – Beszélj vele holnap talán?
- Nem – húztam el az „e” betűt, míg a fejemet ráztam – Nem mászkálnak át rajtam a gonosz fiúcskák, a-a. Ha megdolgozik értem, akkor talán beszélek vele, de most még a csúnya emberek listáján van.
- Ahogy gondolod, Cora – dobta át a karját a vállamon, míg egy kicsit közelebb húzott magához, hogy ne menjek neki más embereknek.

**

A fejem kis híján szét akart robbanni, mikor felnyitottam a szemeim és az sem segített, hogy a nap sugarai premier plánba világították meg a szobámat és égették ki a retináimat. Egy nagy sóhajjal a hátamra fordultam, csak hogy egy plusz testet érezzek meg szinte alattam, így amikor a kezemmel kitakartam a napfényt, szembe találtam magam a bátyámmal. Éreztem amint lüktetett a fejem szóval amint a bal oldalamra fordultam, Hunter mögé kuporodtam és a jobb kezemet átdobtam a derekán. Azt ajtó percekkel később kinyitódott, aztán felemeltem egy kicsit a fejem így átláttam a bátyám válla fölött. Hailey jelent meg a fiókos szerkényem előtt két bögrével a kezében. 

- Jó reggelt – mosolygott rám, míg én csak intettem felé egyet aztán megtámasztottam az államat Hunter vállán mely kilógott a takaró alól – Jól vagy?
- Mhm – hümmögtem – Csak fáj a fejem.
- A tegnap után nem csodálom – kuncogott halkan – Hoztam kávét, kéred?
- Kérlek – nyújtottam felé az egyik kezemet végül aztán csak kikeltem az ágyból, magamra dobtam a kék, pamut köntösöm aztán elé léptem és elvettem tőle az egyik bögrét – Lemegyünk?
A konyhába érve bevettem két szem Advilt aztán letettem az üres poharamat a pultra. A hűtőt kitárva hunyorogtam aztán egy kicsit oldalra döntöttem a fejem, míg azon gondolkodtam, hogy mi legyen a reggeli.
- Nagyon gondolkodom azon, hogy elmegyek futni vagy valami – sóhajtottam fel mikor nem találtam semmit és inkább leültem a pulthoz. Homlokommal a hideg asztallapon támaszkodtam, meg míg lehunytam a szemeim.
- A futás nekem is segít, ha másnapos vagyok – értett egyet.
- Előbb azt hiszem eszek valamit, és utána futok. Aztán be kell mennem a cukrászdába, mert van két torta, amit be kell fejeznem hétfőre, keddre és az elsőt még be sem fejeztem a másikat meg még el sem kezdtem.
- Nagy torták?
- Nem is az, hogy nagy, csak sokat kell díszíteni. Vagyis, részletes. Meg csinálni kell különböző figurákat.
- Szülinapi torta?
- A második, amit még el sem kezdtem – nevettem el magam – Na, lássunk neki valami kajának, mert nagyon éhes vagyok. 

Kettő avokádós pirítós és egy szelet torta után az emeletre igyekeztem, hogy letusoljak ugyanis tegnap este csak átöltözni volt erőm és kedvem. Legalábbis Hailey azt mondta, így történt az egész, mert személy szerint, nem emlékszem semmire, ami a táncolós fiúk után történt. Haj- és fogmosás után kiléptem a tusolóból, ahol elvégeztem mindezt majd a gardróbomba sétálva magamra vettem egy fekete leggingset, egy sport melltartót meg egy laza pólót. A hajamat megszárítottam aztán egy lófarokba kötöttem, a lábaimra egy pár fehér bokazoknit vettem fel meg egy pár futócipőt. A telefonom totál le volt merülve így egy sóhajjal kísérve kocogtam le az alsó szintre, ahol a bátyám és Hailey voltak. Ez kisebb üveg vizet vettem magamhoz, melyek a földön pihentek aztán miután informáltam a szerelmespárt, hogy hova megyek, és hogy mit csinálok, meg hogy nem lesz nálam telefon, már kint is voltam a házból.

Fogalmam nincs mennyi ideig voltam el, de mikor visszaértem, a nappaliban Hunter, Hailey és Jai beszélgetett. Mikor rákérdeztem, hogy hol volt Serena, Jai csak annyit mondott, hogy dolgozik, így egy bólintás után az emelet fele igyekeztem, aztán megint a tusolóba hogy megszabaduljak az izzadtság szagtól. Újabb sóhaj hagyta el a számat mikor a gardróbomban álltam egy szál törülközőben, aztán végül neki láttam öltözni. Felrángattam magamra egy fekete melegítőnadrágot, melyet nem sajnáltam, aztán egy fehér pólót meg egy pulóvert. A lábaimra a már szétrongált Conversem került aztán a hajamat kiengedtem és átfésültem. Telefonom ekkor már száz százalékon volt, így amint lehúztam azt a töltőről, felkaptam a Nano táskámat, melyet mindenhova magammal viszek és újból elindultam az alsó emeletre.
- Woah, hova-hova? – kérdezte Jai.

- Cukrászda – mondtam, míg a szemeim elé csúsztattam a szemüvegem – Muszáj, úgy hogy megyek is, mert nem akarok bent lenni egész este. Legkésőbb hatkor itthon vagyok. Puszi – mondtam, míg mindegyikük fejére nyomtam egy-egy puszit és már kint is voltam a házból.

Szinte fullasztó volt a hőség, amint kiléptem a légkondicionált házból, így amint elindultam az autómmal, első dolgom volt ott is bekapcsolni a hideg levegőt. A szombati forgalomnak hála, kétszer annyi időbe telt a cukrászdához érnem, mint szoktam. Mindenki indul lazítani a nyaralójába, vagy éppen nagy bevásárlást tartanak, szóval az utak borzalmasak, mindenütt dudaszó és káromkodás hallatszódik. Én valahogy nem húztam fel magam, a futás tényleg csodákat művelt velem. Amikor beértem, egyáltalán nem lepődtem meg, mikor Jacket a konyhában találtam. Köszöntem neki, átöleltem, majd beálltam a helyemre. Mivel kérdezte, hogy jól telt-e a tegnapom, mesélni kezdtem neki, közben pedig neki álltam az új kötényemben a tortának.

Két órája dolgozhattam még csak, mikor a kínzó fejfájás visszatért, és alig bírtam megállni a két lábamon. Mindennél jobban leakartam feküdni valahova, és csak aludni, hogy ne érezzem ezt a borzalmas lüktetést a fejemben, de persze ez nem jöhetett össze, hiszen még csak most végeztem az első tortával. Éppen neki akartam állni a következő tésztájának, mikor forogni kezdett velem a világ, így meg kellett támaszkodnom a pulton, hogy el ne essek. Hányingerem is volt, szédültem, a fejem lüktetett, a hideg rázott, a lábaim pedig remegtek. Nagyon gyengének éreztem magam, de tudtam, hogy mindjárt elmúlik az egész rosszullét. Csak másnapos vagyok, és azért van az egész, így újra hozzáfogtam a tortához. Egyszer csak minden elsötétült, majd arra keltem fel, hogy hideg víz csapódik az arcomba. Homályosan láttam, egy pillanatig azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Egy idegen arc meredt rám, majd elkiáltotta magát, hogy felébredt, és újra visszanézett rám.
- Hogy érzi magát? – kérdezte, közben pedig a csuklóm után nyúlt.
- Kábán – suttogtam, hiszen a szám kiszáradt, és a torkom kapart, mikor szólni akartam.
- Mi a neve?
- Cora Ashford – válaszoltam automatikusan, majd Jack aggódó tekintetébe ütköztem.
- Cora, annyira rám ijesztettél. Jól vagy? Nem kérsz egy kis vizet?
- De, a víz jól jönne – mondtam, majd próbáltam felülni, mire az idegen segített felülni. Ekkor tisztult ki teljesen a látásom, hordágyon feküdtem és egy mentős volt az az idegen, aki az előbb az arcomba meredt. Hatalmasakat kortyoltam a vízből, és szinte megkönnyebbültem, mikor éreztem, amint a hűsítő folyadék lefolyik a torkomon.
- Cora! Cora jól vagy? – hallottam meg egy ismerős hangot, pár másodperc múlva pedig Harry bukkant fel. A tekintete aggódó volt, az arckifejezése komoly, láttam rajta, hogy bármit megtenne, csak, hogy segíthessen – Mi történt? – kérdezte.
- A hölgy elájult. Valószínűleg a meleg és az alkohol a szervezetében okozhatta az ájulást – mondta az idegen hang, én pedig próbáltam feldolgozni szavait, miközben még mindig a babonázó zöld szempárba meredtem.
- Nem kell bevinni a kórházba?
- Szükségtelen, leginkább haza kéne mennie és pihennie kéne.
- Én hazaviszem! Autóval vagyok – szólalt meg újra Harry, közben pedig egy percre se szakította meg a szemkontaktust.
- Hazavihetem én is. Nem probléma – szólalt meg Jack, én pedig rávágtam volna, hogy az jó lenne, de egyszerűen nem tudtam megszólalni. Harry tekintete fogva tartott, és képtelen voltam egy ép kéz láb mondatot kinyögni.
- Semmi baj, hazaviszem én. Nem hagyhatja itt a boltot.
- Zárva vagyunk, de persze, ha szeretné. Cora írj később egy sms-t, ha jobban vagy, vagy légy szíves mondd meg Jainek, hogy feltétlen üzenjen nekem – intézte a mondat második felét Harrynek, aki némán bólintott, majd felállt guggoló helyzetéből. Lehelyeztem a lábaimat a talajra, de amint fel akartam állni, visszarogytam az ágyra, mire Harry utánam kapott és a kezeit a derekamra fonta.
- Gyere, viszlek. Semmi gond. Odaviszlek az autóhoz – mondta lassan, majd az ölébe vett. A fejem szinte azonnal a mellkasára csúszott, olyan kényelmesen és biztosan tartott a karjaiban, hogy képes lettem volna azonnal elaludni. A szemeim csukva voltak, így fogalmam sem volt, hogy miként nyitotta ki az ajtót, már csak azt éreztem, mikor karjait leengedte, és nem volt körülöttem, hanem a puha ülésben ültem. Legszívesebben visszakúsztam volna az ölébe, de nem tehettem. Az ajtó becsukódott, és rövid idő múlva pedig beült ő is mellém
- Cora? – hallottam meg a hangját egészen közelről, kezét a térdemen éreztem. – Cora, jól vagy?
Erőtlenül bólintottam egyet, ő pedig felsóhajtott és beindította az autót. Éreztem, amint elindultunk így felsóhajtottam, aztán hirtelen eszembe jutott, hogy nem volt nálam a táskám, amiben pedig minden cuccom talált helyet magának.
- Állj meg – szóltam el magam, mire ő rám kapta a tekintetét – A cuccom. Bent van az öltözőben.
- Jack biztosan elpakolja majd, semmi baj nem lesz – próbált megnyugtatni, én azonban nem hagytam.
- Ha elmegyek, akkor viszem magammal a cuccomat – jegyeztem meg makacskodva, aztán a fejtámlának döntöttem a fejem, mert hirtelen belenyilallt a fájdalom. Túlságosan melegem is volt, és nem értettem, hogy miért nem vettem le a pulóverem így miután kiöveltem magam, lehúztam magamról a meleg felsőt.

- Oké, bemegyek érte, mindjárt jövök – válaszolta végül aztán kicsatolta az övét, kiszállt a kocsiból és már el is tűnt a cukrászdában. Fogalmam nem volt, hogy mit keresett itt, vagy, hogy miért az ő kocsijához hozott a helyett, hogy a garázsba vitt volna, hogy a saját kocsimmal mehessek haza. Végül csak felsóhajtottam, hiszen már láttam, hogy jön ki a Louis Vuitton táskámmal a vállán meg egy tálcával a kezében, amin valószínűleg valamilyen sütemény lehetett melyet Jack sózott rá.